Kikapcsolódás

Szabadidő eltöltési lehetőségek.
Gyalogos-, kerékpáros- és lovastúrák.
Úszás, fürdőzés: Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő, Tel.: 62/281-039, Gyógyászati recepció: 62/580-042
Sétakocsikázás: előzetes egyeztetés alapján történik.
Érdeklődni a mórahalmi Tourinform Irodában lehet a 62/280-294-es telefonon.

Sportolási lehetőségek

Strandröplabdapályák: Mórahalom Városi Fürdő udvarán.
Focipálya: Mórahalom, Szövetkezeti utca, Kölcsey utca.
Szauna és kondi terem: Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő. Telefon: 62/281-039

Lovaglási lehetőségek

Família tanya, Szatymaz, I. körzet 51., Tel: 30/9380-989
Póni tanya, Ruzsa, tanya 654., Tel: 30/2898-668

Városnézés: Szeged (20 km)
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark megtekintése (40 km)
Borkóstolás: éredeklődni a Tourinform Irodában.
Madárkert Zákányszéken: bővebb információért látogasson a Madárkert egyéni honlapjára.

LÁTNIVALÓK

Madarász-tó, Nemzeti Park területe

A Madarász-tó, mint természetes öblözet, közel 75 hektáron terül el Mórahalom központjától 4 km távolságra. Jelenleg halastóként hasznosított természetvédelmi terület. A Duna-Tisza közti homokvidék hajdani szikes tóláncolata egy értékes, természetes elemét őrzi meg növény- és állatvilágával. Változó vízszintje segítette elő a víznövényzet térhódítását és ezzel együtt a vízimadarak fészkelését, mint a gémfélék, gulipánok és a gólyatöcs. A mélyebb vizű tóegységekben gyakori látogatók a vöcsökfélék is.

Római katolikus templom

Az 1800-as évek második felében, Szegedtől Baja felé haladva, közel negyven kilométeren keresztül tanyák, legelők és nádasok váltogatták egymást. Az úgynevezett semlyék-et apró vízerek kötötték össze, vezették a vizet dél felé a Vajdaságba. Földművelésre kevésbé, a sok homok miatt, de legeltetésre kiválóan alkalmas volt, különösen esősebb nyarakon. - 20 kilométerre a várostól magasabb domb emelkedik az országút mellett. Kenyérváró dombnak hívták. Nevét onnan kapta, hogy a juhászok délidőben ezen a dombon pihentek meg. Innen már messziről lehetett látni, ha a feleség, vagy a gyerek hozta az ebédet. A szájhagyomány szerint az egyik juhász várakozás közben a domb tetejébe szúrta pásztorbotját és azt jövendölte a többieknek: Möglássátok ide éccő még templomot építenek! A jóslat 1892 május 16-án valósággá vált. Ekkor nagy ünnepség keretében Szeged-alsóközponton, (ma Mórahalom), Tisza Lajos kormánybiztos sürgetésére, felépült és megalakult a város kihelyezett polgári intézménye, és felavatták a dombon épült kápolnát. - A kápolna felépítését az indokolta, hogy 1891-ben Szeged város, mint kegyúr, a nagy kiterjedésű birtokait felosztotta a könnyebb kormányzás érdekében, kapitányságokra, és elrendelte, hogy ezekben a központokban kápolna is épüljön a vallásos nép összetartására. A lelki igények kielégítését a szegedi Mátyás-téren levő Havasboldogasszony templom ferences szerzeteseire bízta. Az 1879-es nagy szegedi árvíznek ez is az egyik következménye, egyúttal emlékkápolnának is szánták és a szent Őrzőangyalok tiszteletére szentelték. Szent István óta ez volt az első egyházi épület Szeged-Alsóközponton. Eleinte a szerzetesek, csak vasárnap és ünnepnapokon jöttek ki misézni, de ez kevésnek bizonyult, ezért a Püspök úr Hoschek Vince ferences szerzetest bízta meg a lelkészi szolgálattal és megfelelő lakást is biztosított itt számára. Állomáshelyét 1894 augusztus 10-én foglalta el. Ekkor kezdődött el itt az anyakönyvezés, majd két évvel később temetőt is létesítettek, hogy ne kelljen mindenért Szegedre menni. A lakosok vallásos buzgósága miatt, a kápolna hamarosan szűknek bizonyult, és már négy ferences atya járta a tanyákat és dolgozott Alsótanyán. 1899 április 13-án Nagypál Kilit atya vette át a lelkészség vezetését, és az ő idejében emelkedett Alsótanya önálló plébániai rangra.

Csipak-semlyék

A Csipak-semlyék rendeltetése a Duna-Tisza köze kiszáradó, szikesedő, mély fekvésű rétjei egyik maradványfajának megőrzése. A Duna-Tisza köze déli részén a semlyékek /szikesedő, vizenyős területek/, még a század elején is összefüggő láncolatot alkottak. Fontos szerepük volt a tanyasi állattartásban. Itt ugyanis az év szárazabb periódusaiban is legeltetni lehetett. A csatornázás után megmaradt területek izolátumként őrzik a hajdan volt társulásokat és ezek ma már ritkává vált védett növényfajait. E fajok közül itt jelentős számban fordul elő a kornis tárnics, mocsári kosbor és a szibériai nőszirom. Jelentős a mocsári kardvirág és a pókbangóelőfordulása. Állatvilágából a terület fő értékét az adja, hogy a közeli tóvidékek költőmadarainak fontos táplálkozó területe.

Halászka

A "Kiskezű rét", az Ásotthalmiak "Csoda rét"-nek neveznek, Ásotthalom és Mórahalom között terül el, másfél hektáros terület. Egy kis sziget, ahol valóban csoda, hogy mostani pompája az utolsó, 24. órában fönnmaradhatott. Február végén, március elején az egyhajú virággal kezdi föltárni virágpompáját, majd hetenként változtatja arcát. A keskeny levelű sás gyepjéből egymás után bújnak elő az apró hagymások, az epergyöngyike, majd a mezei tyúktaréj, a pusztai madártej. Márciustól áprilisig a törpe veronicák mellett az apró árvácska, a homoki pimpó, és a mocsári kutyatej. A rét homokosabb részén az árvalányhaj selymét himbálja a szellő. Május közepétől június derekáig az orchideáké a terep. Virágzási sorrendben: pókbangó, Vitéz kosbor (Orchis militaris), agár kosbor, birvicsvirág, békakonty, Június harmadik hetében a réti kardvirág pompázik, kísérői az ágas homokliliom, véres lapu. Augusztusban a nedvesebb részeken találjuk az impozáns kornis tárnicsot a fehér májvirággal. A réten leghosszabb ideig virítók közül említsük meg a pacsirta füvet, a kakascímert, és a mezei zsályát.